Üdvözöljük Pécel Város honlapján!

A fogyasztót elsősorban az ár érdekli: mennyit kell fizetnie a vízért és a csatornáért, és milyen minőséget kap a pénzéért. Pécelen mindkettő elég magas, így joggal érdekli az embereket, mire számíthatnak.

Tisztázzuk akkor először a hatósági ár kérdését. A 2011.évi CCIX.törvény a víziközmű-szolgáltatásról egyes szakaszai különböző időpontokban lépnek életbe, van olyan, amely ez év július 1-sejétől, van, amely 2014. január 1-sejétől – így például az is, amely hatósági árat szab meg a víz- és szennyvízszolgáltatás díjára nézve. A víz- és csatornadíjat összefoglalóan a következők figyelembe vételével alakítják ki: a biztonságos és legkisebb költségű szolgáltatás, azok a pénzbeli ráfordítások, melyek indokoltak a hatékony gazdálkodás és a szolgáltatás minőségének javításában, a vízbázis és a környezet védelmében. Minden víz- és szennyvízszolgáltató társaságnak vagyonértékelést és 15 évre szóló gördülőfejlesztési tervet kell készítenie. Utóbbit víziközmű szolgáltatási ágazatonként, azaz külön a vízre és a csatornára, és tartalmaznia kell a szolgáltatásra vonatkozó felújítási, karbantartási, beruházási költségeket. A tervet és a víz- és szennyvízszolgáltatás javasolt árát minden év szeptember 15-ig kell benyújtania az Energia Hivatalhoz, s a vonatkozó passzus szerint a víziközmű-szolgáltatás díját miniszteri rendeletben fogják meghatározni.

Ezek szerint a hatósági árra még „várnunk kell”, de ha már itt tartunk: mit gondol, emelkedni fognak a víz- és csatornadíjak, mire számíthatnak a péceliek?

Nem tartom valószínűnek, hogy emelkednének. Az elképzelhető, hogy esetleg az egyik csökken majd, a másik nő – hozzáteszem, hogy nem jelentős mértékben –, de összeadva a két szolgáltatás díját: nem lesz magasabb. A jelenlegi viszonylagosan magasabb árra visszatérve: ennek több oka is van. Pécel saját vízhálózattal rendelkezik, önmagát látja el: erre azt hiszem büszkék lehetünk, hiszen így senkitől nem függünk. Ennek ára van. A továbbiakban a fogyasztói ár kialakításánál számos tényező játszik szerepet, példaként említve a domborzati viszonyokat is, vagy, hogy mennyi műtárgyra van szükség, milyen a hálózat állapota. De mindig vannak előre nem látható költségek, melyeket ugyanúgy be kell kalkulálni a vízdíjba, sőt egyes beruházásokat is hátráltatnak. Előfordult, hogy a közelmúltban egy nap alatt 14 csatornafedelet loptak el. Ezeket pótolni kell. Összességében magas a ráfordítási költség.

Vegyük akkor számba: mi alapján és ki határozza meg a fogyasztói árakat?

A vízmű minden évben beterjesztette a tulajdonosnak, azaz az önkormányzatnak a következő tárgyévre vonatkozó a csatorna- és vízdíj javaslatát. Ez alapján a képviselő-testület elfogadta, illetve döntést hozott róla. Optimális esetben ez megalapozott költségszámításokkal alá lett támasztva, azaz az árjavaslat mögött ott voltak a már említett ráfordítási, beruházási költségek. Valljuk be, hogy egyes közüzemi díjak sokszor politikai döntés eredményei, előfordult, hogy Pécelen sem volt ez másképp. Én azonban úgy vélem, hogy a lényeg, annyit fizessünk a szolgáltatásért, amennyibe az ténylegesen kerül: nyilvánvalóan ez a közös érdek. Tény, hogy mindenkinek „jobban esik” a jelenben kevesebbet fizetni, ugyanakkor ennek az árát a jövőben fizetjük meg. A víz- és csatornahálózatot karbantartani, javítani kell, az elöregedett vezetékek és műtárgyak újabb és újabb beruházásokat igényelnek. A fogyasztói árak kialakításakor ezeket is számba kell venni.

Ha már a beruházásoknál tartunk, nagyságrendileg ez évben mi várható, és a lakosságra nézve milyen eredménnyel?

A Dél-Pest Megyei Víziközmű Szolgáltató Zrt. Péceli Üzemegysége ez évben csaknem 160 millió forint értékben tervez beruházást. Mellőzve a részleteket csak a Csatáriban készülő tározó durván 55 millió forint lesz. A 2012-es üzleti terv tartalmaz még kútbeüzemelést, az elöregedett hálózat egyes részeinek felújítását, cseréjét. Ezek mind az a célt szolgálják, hogy minőségi vízellátás legyen a településen. A péceliek tudják, hogy sokszor van probléma a vízzel, kevés, vagy egyes helyeken homokos. Vagy: talán ez volt az első év, amikor nem kellett locsolási tilalmat bevezetni, ez is a fejlesztéseknek köszönhető. Szivattyúk lettek kicserélve, ezek nagyobb hatásfokkal üzemelnek, így nem akadozik a vízellátás. A város északi oldalán sokszor kisebb a víznyomás, ennek a megszüntetésére lett tervbe véve a déli és az északi oldal vízhálózatát összekötő vascsövek cseréje: ez biztosítja az egyenletes vízellátás.

Bár már írtunk a vízmű átalakulásának kérdéséről, meg kell kérdeznem: mi van a város víziközmű vagyonával? Pécelé marad?

Fontos, bár nem tartozik közvetlenül ide: végre elkészült a közművagyon leltár. Ez annyiban „érdekes”, hogy az elmúlt években ez elég rendezetlen volt, pontosabban: nem volt pontos. A vagyonról: a városé marad a víziközmű vagyon. A Péceli Vízmű Kft. integrálódott, illetve tulajdoni részt vásárolt több más településsel egyetemben (például Maglód, Vecsés, Péteri) a Gyál és Vidéke Vízügyi Kft.-ben, így lett a társaságból Dél-Pest Megyei Víziközmű Szolgáltató Zrt. Jelenleg a péceli vízmű önálló üzemegységként tevékenykedik, az önkormányzattal történt bérleti-üzemeltetési szerződés alapján. Az elképzelés szerint a következő lépcsőben a társaság részvénytársasággá fog átalakulni úgy, hogy a részvénytulajdonos önkormányzatok az előnyöket kölcsönösen biztosítják egymásnak, így például a közművagyonról döntést csak az érintett település képviselő-testülete dönthet, az apportként bevitt saját vagyonról minden önkormányzat elsőbbségi joggal rendelkezik. Összességében meggyőződésem, hogy a már létrejött és létrejövő társasági formák és a beépített kölcsönös garanciák biztosítják Pécel víziközmű vagyonának nemhogy megmaradását, hanem gyarapodását, megújulását, a szolgáltatás színvonalának növekedését.
-babinecz- 

(Megjelent a Péceli Hírek 2012. augusztusi számában)